Lázár egyik csajt szédíti a másik után, míg Kornélnak nincs szerencséje a szebbik nemnél. Lázár segíteni akart haverján, ezért eltökélte, hogy összehozza végre egy normális lánnyal.
Egy szombat este a két fiú egy pubban mulatta az időt. A helyiség zsúfolásig tele volt, zenegép bömbölt és minden játékasztal foglalt volt. A két srác egy sarokasztalnál nézelődött és sörözött.
A fekete halálfejes pólós és farmeres Lázár előrukkolt tervével:
- Figyu, Kori, sokat rágtam magam, és kitaláltam valamit. Ma este nem nekem, hanem neked keresünk egy édi csajt. Bosszantó, hogy neked sosem akad egy jó nő se a horgodra!
- Jaj, Lázár, már megint ezzel jössz? Miért baj az, hogy én nem használom ki a lányokat? Én szerelemre vágyom, nem kalandra!
- Oké, ezt elfogadom, és igazad is van, nem vagyunk egyformák. Akkor ma megkeressük neked a nagy Ő-t, akivel dúlhat a love. - győzködte tovább mosolyogva Lázár.
- Na, jó, meggyőztél! Már úgyis unom a magányos farkas szerepet. - bólintott rá a barna pólós, fekete nadrágos, zöld szemű srác.
A fiúk elkezdték a válogatást. Lázár sorra mutogatta Korinak a szebbnél szebb lányokat. Voltak ott szőkék, barnák, feketék, vörösek, teltek, soványak, de nehéz volt eltalálni Kornél ízlését. A harmadik sör után, másfél órával később Lázár már kezdte feladni a "kutakodást".
- Öcsém, neked aztán kényes ízlésed van! Kismillió csaj van itt, de neked egy se tetszik!
- Én előre szóltam, hogy nehéz lesz.
- Igen, csak nem gondoltam, hogy te egy álomnőt keresel.
- Azért ne túlozz! - hurrogta le haverját Kori, és a söröspohara pereme fölött haragosan nézett rá, majd a bejárat felé lesett. - Hé, most lépett be egy nekem való csaj! Nézd azt a kis piros szereléses lányt! Na, ő az, ki rögtön megdobogtatta a szívem!
Lázár a megadott irányba nézett.
- De hát ez Zsani!
- Basszus! Ne mondd, hogy neked már megvolt!
- Ja... nem. A barátnőjével Szilvivel kavartam... és ha jól emlékszem, Zsanett egy aranyos, intelligens, jó fej csaj!
- Még jobb! - ujjongott Kornél csillogó szemmel.
- És még jól is jön nekünk, hogy ismerem. Most megyek, és meghívom magunkhoz. Úgy látom, egyedül van.
- De ne legyél túl rámenős! - figyelmeztette Kori barátját, mikor az felállt.
Lázár rá se hederített, megcélozta a piros miniruhás lányt. Jobb kezét a hátára tette, majd felvillantotta legcsábosabb mosolyát.
- Szia, Zsanika! Emlékszel még rám? Lázár vagyok.
- Hát persze! Lehet téged elfelejteni?
Jobbról-balról megcsókolták egymás arcát.
- Vársz valakit, vagy csatlakozol hozzám és a haveromhoz? Kori ég a vágytól, hogy megismerjen.
Zsani pajkosan nevetett.
- Oké, Lázárka! Levettél a lábamról! Neked nem lehet ellenállni!
Lázár mindig kedvelte ezt a lányt. Szerette a stílusát. Igaz, hogy sokszor kétértelműen, vagy gúnyosan beszélt, de mindig pajkosan csillogott csodaszép zöld szeme. Mindig vidám volt, és sosem tudta eldönteni, mikor tréfál, és mikor beszél komolyan. Egyszerűen elbűvölő volt a személyisége.
Lázár odavezette Zsanettet Korihoz, az asztalukhoz.
A lány rögtön leült a kedves arcú srác mellé. Már cseppet se bánta, hogy egyedül indult ide.
- Szia! - üdvözölte Kori. - Örülök, hogy csatlakozol hozzánk.
- Én is. Bár szinte alig ismerlek titeket. - mosolygott a fekete, hosszú hajú lány.
- Most itt az alkalom, hogy ezen javítsunk. - támaszkodott az asztalra Lázár. - Mit iszol, szép hölgy?
- Bármi jöhet, kösz! Tök édesek vagytok!
Lázár haverjára kacsintott, aztán a bárpulthoz ment. Rendelt maguknak még egy kör sört, Zsaninak egy kis üveg citromos likőrt, mert rémlett neki, hogy amikor együtt lógtak, a lány ezt szerette.
"Véletlenül" észrevett egy ismerős havert a pultnál és beszédbe elegyedett vele, hogy barátja nyugodtan tudjon megismerkedni a kiszemelt lánnyal.
Kornél zavartan, feszengve ült a lány mellett, sejtette, hogy barátja direkt maradt távol. Csakhogy nélküle nem találta a közös hangot a csodaszép Zsanival. Lázasan gondolkodott, mivel rukkoljon elő. Mert ha ilyen béna szamár lesz, nem tudja felszedni!
- Szeretsz ide járni? - bökte ki végül.
Zsaninak csak a szeme mosolygott.
- Néha benézek, de nem ez a kedvenc helyem. Szilvivel jobban szeretjük a táncos, mulatós helyeket.
- Mi Lázárral sűrűn jövünk ide. Mesélj magadról, kérlek!
- Mit akarsz tudni? - könyökölt az asztalra Zsanett és megtámasztotta a fejét.
- Leginkább azt, hogy van-e barátod.
Zsanett megint nevetett.
- Nyílt kérdés. Nincs, jelenleg nincs. Jól érzem magam szingliként.
- De ha találkoznál, egy rendes, normális sráccal, csak nem kosaraznád ki, vagy igen?
- Nem tudom. A nagy szerelemre biztos nem mondanék nemet. Amúgy se tudok ellenállni a humoros, laza pasiknak. Szeretek szerelembe esni, de nem akárkibe...
Nem igazán vagyok olyan srác, mint akire ez a gyönyörű lány vágyik! - gondolta csüggedten Kori. - De talán megér egy próbálkozást. Nagyon bejön ez a szépség!
- Én még sosem voltam igazán szerelmes. - vallotta be szemlesütve Kornél.
Ekkor jött vissza Lázár. Szétosztotta az itókákat, aztán leült Zsani jobbjára.
- Miről folyik a csevej? - érdeklődött az érkező.
- A szerelemről. - mosolygott a lány derűsen, és bekapta a pohárból kilógó szívószálat. - Hm! Citromos? A kedvencem!
- Emlékeztem rá, hogy ezt szereted.
- Milyen figyelmes vagy...
- Témánál maradva, én tudnék mit mesélni a szerelemről. - kacsintott Lázár a lányra.
- Igen? Na, mesélj, nagy hódító! Neked milyen típusú csajok jönnek be? - faggatózott a lány.
- Nálam nem fontos a hajszín, de még az sem, hogy sovány legyen a kiszemelt lány. Általában a csajok belső kisugárzása fog meg. Csípem a kicsit vagány, humoros, életvidám csajokat. Az, hogy sok barátnőm volt, nem jelenti azt, hogy szoknyabolond lennék. Az van, hogy nyitott vagyok az új kapcsolatokra, és még nem találkoztam olyan lánnyal, aki igazán megfogott volna. - miközben Lázár erről beszélt, magában megállapította, hogy Zsani külseje igenis bejön neki. A lány melle kidomborodott a ruha felsőjéből, csípője és feneke épp annyira volt kerekded, hogy az őrületbe kergesse a pasikat. Még ránézni is jobb volt egy ilyen ízig-vérig nőre, mint egy csontkollekcióra. Zsani szép volt, kerek arca bájos, zöld szeme különleges árnyalatú és mosolygós, szája csókra termett. Nem is csodálta, hogy Kornélnak megakadt a szeme rajta. - És te, Kori?
A barna srác is rögtön helyeselt, hogy nem a lányok külseje számít neki, mégsem tudta levenni a szemét Zsani idomairól.
Hajnalig beszélgettek és röhögtek, a lány nagyon megkedvelte a srácokat.
Meg is beszélték, hogy másnap is itt találkoznak.
Másnap Kori nagyon ideges volt, amikor betoppantak a bárba. Törzsasztaluknál vártak a lányra.
- Na, hogy állsz Zsanikával? - érdeklődött a zöld pólós és szürke nadrágos Lázár.
- Igazából még nem tudom. Nagyon bejön, de nem érzem úgy, hogy ez kölcsönös lenne. Mindig azon agyalok, hogy semmi esélyem nála. Kérhetek egy szívességet? - mikor Lázár bólintott, a srác folytatta. - Ne hagyj vele kettesben! Ha velünk vagy, minden flottul megy, de egyedül félek, hogy elrontok valamit!
- Kori, nem lehetsz ilyen béna! Majd az ágyba is kísérjelek el titeket?
- Ne izélj! Tedd ezt meg nekem, Lázár!
Könyörgő pillantása meggyőzte az országos cimborát.
- Na jó!
És ettől kezdve hármasban csináltak programokat. Minden este mást találtak ki, és remekül érezték magukat. Néha biliárdoztak, moziztak, koncertre mentek, vagy csak a városban kószáltak és hülyéskedtek.
Zsanett nagyon jól érezte magát a fiúkkal. Mindkettő kedves volt, de a szíve egy felé hajlott.
Kornél totál belezúgott a lányba, és ott volt még Lázár is...
Lázárral borzasztó dolog történt: vonzódni kezdett a lányhoz, akire barátja hajtott. Igaz, hogy eleinte csak azét volt kedves Zsanihoz, hogy megnyerje Korinak, de ahogy megismerte, egyre jobban lenyűgözte a kerek arcú, szúrós szemű, eleven szépség. Teljesen tanácstalan volt. Mit tehet az emberfia ilyen kellemetlen szituban? Sajnos eddig nem derült ki, tetszik-e valamelyikük a lánynak, pedig az elmúlt három hetet sülve-főve együtt töltötték hármasban.
Lázár már tudta, hogy ő is belezúgott Zsanettbe, de nem tudott mit tenni. Nem akarta barátját kiütni a nyeregből. Bár jók voltak a közös bulik, csendben szenvedett, mert szíve hölgyét nem szerezhette meg.
Egyik délután Lázár felment Korihoz meccset nézni, és színt vallott.
A nappaliban feküdtek a tévé előtt elnyúlva a kanapén, mikor kibökte bánatát:
- Kornél, nagy baj van!
A másik srác semmit sem sejtett.
- Csak nincs tragédia. - nevetett Kori, és barátjáéhoz koccintotta sörösüvegét.
- De van. Azt hiszem, én is beleszerettem Zsaniba!
Kornél alig fogta fel, amit hallott. Teljesen ledöbbent.
- Ez tényleg borzasztó... Most mit csináljunk?
- Mi semmit. Zsanett kezében van a döntés. Az lesz a legjobb, ha elmondjuk neki, mi a szitu. Lehet téged választ, lehet engem, de azt is kinézem a csajból, hogy egyikünket se. - szólt Lázár elgondolkodva.
- Szerintem, te leszel a befutó. - közölte észrevételét Kornél. - Már egy ideje érzem, hogy Zsani csak miattad lóg velünk. És ha tényleg szereted a csajt, mindent bele! Tudom, hogy te kelessz neki, és nem én! Nem állok közétek, áldásom adom rátok. Összeillenétek.
Lázár szívéről nagy kő esett le. Nem is gondolta, hogy Kornél ilyen megértő lesz.
- És ha ő... ő engem választ, ugye nem lesz köztünk harag?
- Persze, hogy nem! Nem tehetsz róla, hogy beleszerettél. Én meg egyszer úgyis megtalálom a nagy Őt, aki nekem egyértelműen nem Zsani.
- Kösz, jó haver vagy! Ezt nem felejtem el soha!
- Hálából hívj majd tanúnak az esküvőtökre. - viccelődöt Kori, de aztán vállon bökte haverját. - De elég a lelkizésből! Hívd fel gyorsan a kicsikét és beszélj meg vele egy randit! Kíváncsi vagyok, lesz-e happy end a végén.
- Ha rajtam múlik, lesz!
Fél óra múlva Lázár már Zsanették háza előtt állt. Izgatottan kopogott be a második emeleti lakásba, mert hirtelen ötletből kereste fel egyből a lányt, meg akarta lepni, nem szólt előre, hogy jön.
A fekete farmeros, sárga felsős lány csodálkozva meredt az érkezőre.
- Nahát! Hát te?
- Rövid leszek. - Lázár az ajtófélfának dőlt. - Szeretlek!
Zsanett csak nagyokat pislogott, alig bírta felfogni, amit hallott. Szóhoz se jutott.
- Nem hallottad? Sze-ret-lek! - ismételte a fiú. - Mit felelsz rá? Ne hagyj tovább kínlódni!
Zsani pajkosan mosolygott.
- Nos... van válaszom.
- Mondd már, mert...
A lány inkább cselekedett. Megragadta a fiú pólója elejét, magához húzta, és megcsókolta. Édes, szenvedélyes csók volt, sokat ígért.
- Lázár... olyan régóta várok már rád! Már akkor megtetszettél, amikor még Szilvivel jártál!
- Sss! - Lázár a falhoz szorította a lányt. - Ne beszéljünk a múltról! Mától csak te létezel nekem, Zsanika! Imádlak!
- És én még azt hittem Kori nyakába akarsz varrni!
- Úgy indult, de a szívem közbeszólt! Menthetetlenül beléd szerettem!
- Csodás, mert én is! - súgta a lány és csók, csókot követett.
(Kornél sem marad pár nélkül, természetesen majd még róla is olvashattok 😊)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése